2013. október 25., péntek

Reményik Sándor - Gyopár - A Radnai-havasok


Reményik Sándor: Gyopár




Azt mondta valaki:
A Korongyoson gyopár is terem.
Azóta vágyaimnak netovábbja
A Korongyos-tető.
Róla álmodom nappal-éjjel,
S a pici fehér csillagokról,
Mik szikráznak a vad kövek között.

Mert úgy lehet:
Egy hullócsillag szállt alá oda,
Ép a Korongyos tetejére.
Honnan indult: ki tudja azt?
Talán egy nagyváros felett
Látta útrakelni egy ifjú pár,
Sikoltó ívét elkísérték szemmel,
Míg legörbült a sötét horizontra.
Találgatták: vajjon hol nyugszik meg?
Hát ide hullt.
Ide, a Korongyos-tetőre.
Ezer darabra hullott széjjel,
De üdvösségét megtalálta.
S minden kis része csillagalakú lett:
Így született a havasi gyopár.


 


GYOPÁR

– Magas hegyek szikláin termő, fehéres szőrrel fedett fészkes virágú növény. 




A GYOPÁR a GY.P gyökből induló szó.
Ez a GYAPott, GYAPjú, GYEP szavakban kellemes érintésű felületről szól.

Idézet egy leírásból: www.faiskola.hu:  
„Fehér, gyapjas, filcszerű, évelő növény.
Keskeny, hosszúkás leveleinek különösen az alsó oldala szőrös.”

A GYOPÁR neve 
– minden más törököző erőlködés ellenére – a szőrös, GYAPjas (régiesen: GYOPjas) levelei és fő lelőhelyének kOPÁR környezete nyomán alakult, egyszerűen az ősmag(yar)-nyelven.

(Kolumbán Sándor)




Havasi gyopár


A virágok teremtésének kezdetén itt-ott már nyíltak a kertekben a nemes és egyszerűbb virágok. 
Az erdőkben, mezőkön, réteken pedig vadvirágokat ringatott a szél. 
De volt egy egyszerű sárgás-fehér kis virág, aki saját maga álmodta meg létének célját. Ezért ő társainál jóval később kereste fel a jó Istent, hogy jelölje ki élőhelyét.




Amikor odaért, tisztelettel meghajolt előtte és úgy szólt:

- Teremtőm! Nem tudom hova szántál engem? 
De te belelátsz a szívembe, és tudod, hogy én olyan helyen szeretnék élni, ahol közelebb lehetnék hozzád, mint virágtársaim.

A jó Isten meghatódott e szavakra és mosolyogva válaszolt:

- Legyen a szíved szerint... Mivel te kész vagy elhagyni a földet az égi dicsőségért, otthonod a magas hegyeken - a havasokon - lesz. S ezt a nemes, bájos kis virágot elnevezte havasi gyopárnak.

- Köszönöm Teremtőm, hogy meghallgattál - válaszolta a kis virág és elfoglalta helyét a szédítő magasságban.




A virágok tudnak egymásról. A havasi gyopár a magasból látja a földön nyíló társait. A játszi szellők pedig róla visznek hírt a lent élőknek.

A virágok azóta elszaporodtak a földön, és szemet, lelket gyönyörködtetnek.

A havasi gyopár pedig ma is fent nyílik a havasokon, ott, ahova vágyott réges-régen. Jól érzi magát Erdélyben is, fenn a Hargitán, ott távol él a világ zajától, és közel van - az égi magasságban - a jó Istenhez.




Tündérkert – Kampány a havasi gyopár védelmére




A Marosvásárhelyi Rádió Tündérkert című rovatának legújabb részében elsőként Vincze Csilla tudósítása hangzott el, aki beszámolt arról, hogy a Dancurás Hegymentő Szolgálat három évvel ezelőtt elkezdett munkáját folytathatja a Hargita Megye Tanácsa által meghirdetett Biztonságos hegyi turizmus program keretében.

Ezután Petki Judit tudósított arról, hogy a hegyimentők számára készít menedékhelyet a Kronstadt Erdészeti Hivatal.

A Keresztényhavason eltévedt, a rossz idő miatt utat vesztett turistákat szállásolják majd el a házban a Brassó Pojánán dolgozó hegyimentők. A menedékhelyen két hálószoba, két fürdőszoba, egy betegellátó és garázs is lesz.

A rovat befejező részében pedig Szász Edit beszélgetett Hegyi Barnával, a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti park igazgatójával.

Beszélgetésük témája az a most induló kampány volt, amely a havasi gyopár leszedését és kereskedelmét fékezné meg.




A Radnai-havasok 

...hegyrajza aránylag egyszerű:


nagyszabású, nyugat-keleti irányú főgerincéről dél felé hosszú és lankás, észak felé pedig rövid, ugyanakkor meredek völgyek és oldalgerincek ágaznak ki.




A hegység legmagasabb bércei többnyire a főgerinc mentén sorakoznak.
Természetesen vannak a szabályt erősítő kivételek, méghozzá rögtön az első, a harmadik, valamint az ötödik legmagasabb csúcs (Nagy-Pietrosz, Nagy-Bukuly, illetve Grohotu), melyek a legmarkánsabb északi oldalgerincet ékesítik.

A hegység magasabb régióit túlnyomórészt havasi gyep borítja, foltokban törpefenyves is előfordul (ez utóbbit az extenzív legeltetés miatt korábban nagymértékben irtották).

Nagyobb kiterjedésű köves tereppel a Nagy-Pietrosz, az Ünőkő és a Puzdra csúcsok környékén találkozhatunk (előbbi a nevét is e jellemzőjéről kapta), de helyenként máshol is akadnak szép sziklakibúvások (jó példa erre a Gonosz-kő, a Korongyos - a képen- és a Mihály-havas).




A Nagy-Pietrosz-csúcs (románul Vârful Pietrosul Rodnei) 2303 m tengerszint feletti magasságával a Radnai-havasok és a Keleti-Kárpátok legmagasabb hegycsúcsa, 1940–1945 között 
Horthy-csúcs néven az akkori Magyarország legmagasabb pontja.


 


Reményik Sándor:

 Az Ünőkő


Ez a király.
A ködkoronás, rejtelmes nagyúr,
Aki uralkodik itt mindenen,
Mindenbe beleszól,
Mindenben benne van,
Minden fenyőnek Ő a háttere.
Ő az, aki mindíg sejtteti magát,
De nem mutatja meg, csak néha-néha,
Ha tiszta este van -
És a szivekben méltó áhítat.

Először holdvilágnál láttam Őt -
És nem tudtam, hogy Ő az.
Olyan volt, mint egy óriási árny,
Minden csöpp fényességet beborító.
Nagyobb volt, mint az éj,
Nagyobb volt, mint a csend,
Nagyobb, mint minden eddig tudott nagyság,
Olyan nagy volt,
S a holdfényben oly kicsi voltam én,
Hogy némán levettem a kalapom.






(Forrás: Magyar Nyelv/erdély.ma)





Továbbá:



1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

2.Hargita:

3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

5.A pozsonyi csata:

6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

7.Az utolsó Táltos:

8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

12.Húsvéti népszokások, hagyományok:

13.CSABA KIRÁLYFI:

14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!

15.MIENK VAGY ERDÉLY:

16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:






Szeretettel,
Gábor Kati

Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:


blog oldalam: 





2013. október 23., szerda

Október 23. - ra emlékezve




Történelmi kitekintő - október 23. 
Ezen a napon történt....



„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében.
E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt.

A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.”


1613 

– A kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választja Bethlen Gábort.




 Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. november 15. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. 
Pályafutása kezdetén híven szolgálta Báthory Zsigmondot, Székely Mózest, Bocskai Istvánt és Báthory Gábort, majd amikor ez utóbbi a Habsburgokkal akart szövetségre lépni, szembefordult vele, és magát választatta fejedelemnek. 
Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult – ezt az időszakot általában „Erdély aranykora” néven ismerik. 
A fejedelemmel kapcsolatosan már cáfolatok is napvilágot láttak, hogy ezek a feljebb említett adatok megkérdőjelezhetők./

1686 

– Szeged felszabadul a török uralom alól.

1894 

– Budapesten megnyílik a New York kávéház.




/A New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda. 
A Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete. 
Egyúttal művelődéstörténeti jelentőségű épület: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as években itt alakult irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrhistóriába./


1921 

– IV. Károly magyar király második, szintén eredménytelen visszatérési kísérlete, a budaörsi csata.
/A budaörsi csata a királypárti (legitimista) és a Horthy Miklóshoz hű kormányerők közötti összecsapás volt IV. Károly király magyar trónra való második visszatérési kísérlete, az úgynevezett második királypuccs idején. 
Az 1921. október 23-án és 24-én lezajlott harcok első szakaszában az Ostenburg-Moravek Gyula vezette királypárti erők elfoglalták Budafokot. 
A Nagy Pál vezette kormányhű erők október 23-a éjjelére azonban létszámfölénybe kerültek, sikeres ellentámadást hajtottak végre és 24-én reggelre bekerítették a király csapatait. Az elvesztett csata következményeként a király erőit lefegyverezték, maga a király pedig október 25-én Tatán fogságba esett. IV. Károly visszatérési kísérlete ezzel meghiúsult./


1930 

– Először adják át a Corvin-láncot és Corvin-koszorút.
/A Corvin-lánc egy kitüntetés, amelyet 1930-ban alapított Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. A kitüntetést azok kaphatták meg, akik a magyar tudomány, irodalom és művészet terén, valamint a magyar művelődés fellendítése körül szereztek kimagasló érdemeket. A Corvin-lánc élő viselőinek száma egyszerre nem lehetett több tizenkettőnél. Később Észak-Erdély visszacsatolása után ezt a kvótát felemelték további hárommal. Így összesen tizenöt lehetett viselőinek száma. További kitüntetéseket is alapítottak: Corvin-díszjelvényt, amelyet szintén 12 fő viselhetett, és a Corvin-koszorút, amelyet 60 fő hordhatott. Külföldieknek Corvin-díszjelvényt adományoztak./

1956 

– Az 1956-os forradalom kitörése.




/ Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. 

A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be Csepelen november 11-én./

1989 

– A Harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása.
/A harmadik magyar köztársaság Magyarország államformájának nem hivatalos megnevezése a köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltását követően. 
Az új alaptörvény hatályba lépése óta vitás kérdés, hogy vajon véget ért-e a harmadik köztársaság és lehet-e negyedik köztársaságról beszélni./

2006 

– Az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából 56 ország delegációja képviselteti magát az állami ünnepségeken. 
Nemzetközi megemlékezéseket is rendeznek.
Közben Budapest belvárosában nagy visszhangot kiváltó zavargások, tüntetések törnek ki.


 


Kardos Győző:
1956. Négy éves voltam...




Oly korban születtem,
Amiről nem tehettem,
Mások döntöttek helyettem.
Mikor kettéváltak a vizek,
Lángra gyúltak a tüzek,
Ember - embert ölt,
Csak égtek a tüzek, és sírt a föld.

Oly korban születtem,
Amiről nem tehettem.
Mások döntöttek helyettem.
Mikor kettészakadt az ország,
Mások akarták irányítani a sorsát.
Engem senki sem kérdezett!
A halál csak jött, ment, érkezett.

Oly korban születtem,
Amiről nem tehettem,
Mások döntöttek helyettem.
Ha apám vagy anyám
Kérdezett volna.
De nem! Vagy valaki!
Magzat: Akarsz-e világra születni?

Ha majd a vizek
Eloltják a tüzet,
Ember - embernek
Szeretettel fizet.
A válaszom ez volna: Akarok!
De addig anyám méhében maradok.

Mivel nem kérdezett senki,
Ezért - e világra kellett jönni,
De ez sem lehetett véletlen.
Kardom: A szó, és nem életlen!
Részese vagyok a múltnak, a mának.
A dolgom: Utat vágni a jövőnek, és az igazságnak.


 


"Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát."

Wass Albert: Üzenet haza (részlet)


video: 






Ima a Szent Korona népéért!

Istenanya kérünk Téged
Országunkat Te védjed meg
Egyesítsed Nemzetünket
Mutasd nékünk szent Fényünket!
Ébredjen fel a Mag Népe
Szent Koronánk Fényessége
Krisztus Urunk vezess minket
Vigyáznak ránk Csillag Népek!
Ősi Létünk méltósága
Sugározzon e Világra
Fénytudásunk felderüljön
Életünkbe beépüljön!
Dicső Ősök segítsetek
Az legyen, mi Rendeltetett
Atyánk áldása kísérjen
A Magyarság felébredjen!
Sugározzon Égi Fénnyel
Koronánknak minden Éke
Mert Atya, Fiú, Anya lészen
Ki egyesít Szellemlétben!

Úgy legyen!




Kép:Tóth Béla Ottó




Magyar vagyok,
s ha számba idegenek szavakat oltanak ,
kiköpöm, mert nincs az az akarat,
amely rám kényszeríthetné más nyelv erejét,
lájlkoljam, ha tetszik, bjuti! mondjam, ha szép,
mázlinak hívjam a jószerencsét,
okét mondjak igen, hellót Adjon Isten helyett,
nekem az aha nem volt, és nem is lesz felelet.
Magyar vagyok,
tudom, mit jelent levesben a gulya[1],
a kuvaszról tudom azt, hogy kutya,
és ha a jószág mellettem dorombol,
hallom, hogy a cirmos, és nem a komondor.
Tudom, hogy nem bűn, ha valaki a párját ritkítja,
és a böllér elől hodályba[2], a konda fut sivítva.
Kies hegyoldalban nyílik csak boroszlán[3],
nádifarkas[4] mellett azt mondom toportyán,
betyáros kedvem is csak magyarként lehet,
és konty alá valóval[5] vidítom kedvemet.


S ha a cséplőgépre azt mondom, hogy csondér[6],
kevesen tudják, hogy gyártója volt John Deere.
A szűrt[7] nem keverjük össze a subával[8],
és tudjuk, miért házasodik guba a gubával[9].
A rokolyára [10]ne mondjuk, hogy szoknya,
tudjuk, hogy télen is működik a nyárikonyha[11],
szépapának[12] nem a fess férjet nevezzük,
s a keresztnevet a családnév mögé helyezzük.
Nevetünk nagyot az angolokon,
mikor a szalonnára kiírják, hogy bacon[13]
géniuszainkat hívuk úgy: lángelme
a textilt szólítsuk szebben: kelme.
Csodaparipára mondjuk azt, hogy táltos,
tisztaszobába tesszük ki a vánkost,
a lúdra, ha kövér sem mondjuk, hogy hattyú,
balkézről jött gyerek mára már nem fattyú.
Ha bele is botlunk a nyelvünkbe párszor,
van annál szebb szó, hogy csordapásztor[14]?


Kerítőhálóra mondjuk azt, hogy gyalom,
s ha valakit szeretünk, abból lesz angyalom,
tápióban[15] laktak erdei emberek,
ha messze futnak mondjuk: illa berek,
veszik a nyelvünkből sok ezer magyar szó:
dikó[16], gyikó, lésza, azaz a nyoszolyó,
nem is tudjuk lassan e nyelvi zűrzavarba'
mit jelent a gádor[17] , s mit a kacabajka[18]...
Magyar vagyok,
s ha számba idegenek szavakat oltanak,
kiköpöm, mert nincs az az akarat,
hogy elhagyjam az anyanyelv csodáit,
maradjon ez így, - még nagyon sokáig.

(Kellős Éva)




[1] A falvaktól és városoktól távol eső legelőkön tavasztól őszig szabadon tartott, éjjel is kint háló bika-, tinó- vagy tehéncsapat.

[2] Juh-, vagy sertésnyájak téglalap, néha L alaprajzú, nagy befogadóképességű, zárt, tetővel fedett építménye.

[3] A mályvafélékhez tartozó erdőszéli cserjenövény.

[4] 3A nádifarkas, a toportyán, a csikasz, mind az aranysakál neve.

[5] Nőiesnek tartott ital (főtt bor) elnevezése.

[6] A múlt században a John Deere márkájú mezőgazdasági gépek nevét tették így magyarossá a parasztemberek. Az aratógépeket sokhelyütt ma is csondérnak hívják.

[7] Posztóból készült kabátféle felsőruha

[8] A hosszúfürtű magyar juh szőrös bőréből készült, palástszerű, bokáig érő ruha, kabát.

[9] Vízszintesen pokróccá varrott darabból szabott férfi gyapjúkabát.

[10] Finom házi, vagy bolti vászonból, posztóból készült női vislelet.

[11] A ház hátsó fertályára épített, sütésre-főzésre használt helyiség.

[12] Az ükszülők apja.

[13] A bacon szó állítólag az egykor külföldön is híres somogyi-bakonyi területeken nevelt sertésfajtából eredeztethető. Makkon hizlalták. A bakonyi siska húsa, szalonnája kibírta a hosszú tengeri utat.

[14] A falvak melletti csordanyomáson vagy az ugaron járó fejőstehén- és igásökörcsorda pásztora.

[15] Zúzmóval vastagon benőtt, gyakran üreges fa, vagy facsoport elnevezése.

[16] A dikó, gyikó, lésza, nyoszolya, vagy nyoszolyó, mind a lécvázas szerkesztésű könnyű hálóágy elnevezése.

[17] A külszínnél mélyebben fekvő padlózattal épített lakóépület, vagy pince védett lejárata.

[18] Felsőtesten viselt könnyő női ruhadarab.


Magyar Múltban - Magyar Jövő



(Forrás: Magyar Nyelv)






Továbbá:



- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

- Hargita:

- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

- A pozsonyi csata:

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Az utolsó Táltos:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

- Húsvéti népszokások, hagyományok:

- CSABA KIRÁLYFI:

- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html

- MIENK VAGY ERDÉLY:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: